Játékos fejlesztés - Boldog gyermek = okos gyermek

A gyermeki fejlődés két legfontosabb változata a spontán érés, és az irányított fejlődés.

A gyermek a spontán érés folyamatában a saját tapasztalatai során megszerzett információk által fejlődik. Befolyásolni lehet különböző helyzetek teremtésével, de ha valamelyik részletére való fókuszálást erősítjük, vagy egy problémahelyzet estén a megoldásban segítjük, már nem spontán érésről beszélünk, hanem irányított fejlődésről. Az elsajátított ismeret tartóssabb, ha erzelmi motiváció is társul hozzá. A gyermek számára a játék a legmotiválóbb tevékenység. Ezért kiemelkedően fontos a fejlesztések során a játékosság, vagy a játékba integrálás. Ezzel segítjük elő, hogy a gyermek számára a megszerzett új ismeret méllyebben rögzüljön, könnyebben felidészhetővé váljon.  

A fejlődés másik szempont szerint tudatos, és tudattalan fejlődés. A tudatos során tisztában vagyunk azzal amit el szeretnénk sajátítani, és ezt gyakorolva jutunk el a célhoz pl: verstanulás.  A tudattalan fejlődés során a látszólag más irányú tevékenységek rejtett, lathatatlan módon fejtenek ki pozitív hatást más területeken pl. labdapattogtatás jobb kézzel a bal kezet is ügyesíti. vagy a ritmusérzék fejlesztése a helyesírásra is jótékonyan hat.

A mai kor elvárásaihoz igazodva, az egyén ideális fejlődése számára az a kívánatos, hogy ha mindkettő féle út rendelkezésére áll a megfeleő arányban. Képessé kel 

A KincsesHáz fejlesztései során kiemelkedő hangsúlyt kap a pozitív megerősítés, és a spontán, saját fejlődés támogatása, de minden program során az arány eltérő. 

A KMT - neuropedagógiai szemléletű mozgásfejlesztés  során irányított feladatok vannak jelen, melyek a gyermek idegrendszerét nagymértékben igénybe veszi, ezért hamar jelentkezhet a fáradság. 

1. Az alkalmazott fejlesztőeljárás a KMT
2. A KMT egy pedagógiai fejlesztőeljárás. Célja a tanulással kapcsolatos készségek és képességek fejlesztése, az iskolai tanulmányi előmenetel segítése, támogatása illetve a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos problémák megelőzésének elősegítése.
3. A KMT nem orvosi, egészségügy, alternatív gyógyászati illetve nem is pszichoterápiás módszer. Nem várható tőle se ortopédiai, se neurológiai, se pszichiátriai betegségek, kórképek vagy zavarok meggyógyítása. Nem célja a mozgásszervi betegségek kezelése és nem célja testi, értelmi vagy érzelmi sérültek rehabilitációja. Nem azonos, nem egyenértékű és nem helyettesítheti se a konduktív pedagógiai, se a gyógypedagógiai, se az orvosi, se a természetgyógyászati, se a pszichoterápiás ellátást, valamint nem azonos, nem egyenértékű és nem helyettesítheti a gyógytornát és a gyógytestnevelést, illetve az itt konkrétan nem felsorolt de hasonló ellátásokat sem! Viszont az előbbiekben felsorolt és azokhoz hasonló területeken problémákkal küzdő gyermekeknél és felnőtteknél is alkalmazható lehet, ha alkalmazása nem kontraindikált.
4. A KMT alkalmazása során a fejlesztő szakember felelőssége, hogy a KMT speciális módszertanát és alapelveit figyelembe véve állítsa össze és tanítsa be a fejlesztő mozgássorokat. Az ügyfél felelőssége: a fejlesztő szakember iránymutatásainak betartása; saját és/vagy gondozottja testi és lelki egészsége és jóléte; a saját és/vagy gondozottja fejlődése; döntés a KMT fejlesztésben való együttműködésről, vagy az együttműködés beszüntetéséről.
5. A KMT fejlesztés eredményei nem garantálhatók és előre nem jósolhatók.
6. A fejlesztést végző szakember végzettségéről, kompetencia köréről, a KMT-ben való jártasságáról, ha van KMT akadémiai fokozatáról. Az ezeket igazoló dokumentumokat, vagy ezek másolatát az ügyfél kérésére meg kell tudni mutatni!
7. A KMT-vel történő egyéni fejlesztés során a fejlesztő folyamat hossza általában 10-15 találkozás, azaz 1 – 1,5 év, de előfordulnak hosszabb és rövidebb fejlesztő folyamatok is! A kislétszámú csoportos fejlesztés hossza lényegesen nem tér el ettől. A nagylétszámú csoportok fejlesztésének átlagos hossza 3-4 év, de lehetnek olyan gyerekek, akik a nagylétszámú csoportban hatékonyan nem fejleszthetők!
8. A felmérés várható hosszáról és a kontrollok várható hosszáról.
9. A KMT fejlesztés helyszínéről, díjáról, lehetséges időpontjairól.
10. Az egyéni fejlesztés során a fejlesztő mozgássor gyakorlása általában 20-25 percet vesz igénybe. A fejlesztő mozgássort naponta egyszer, egy héten legalább öt napon kell gyakorolni, hogy eredményes legyen. A heti öt gyakorlásról az ügyfélnek kell gondoskodni!
11. A kislétszámú csoportos fejlesztés során maximum 4 gyerek vesz részt egyszerre a fejlesztőfoglalkozáson. A heti öt gyakorlás ilyenkor is szükséges, ennek a biztosításáról a fejlesztő és az ügyfél egyedi megállapodást köt.
12. A nagylétszámú csoportos fejlesztésen egyszerre vehet részt egy egész óvodai csoport, vagy iskolai osztály. Ilyenkor a fejlesztő program nincs személyre szabva. A heti 5 alkalom gyakorlás ilyenkor is szükséges, ennek biztosításáról a fejlesztő és az ügyfél egyedi megállapodást köt!
13. Nem tekinthető KMT fejlesztésnek ha nincs megállapodás a heti 5 alkalom gyakorlásról és nem várható eredmény a KMT fejlesztéstől ha ennél kevesebb alkalommal kerül sor a gyakorlásra.

Javaslatok:

• A mozgás legyen a nap része, alakítsunk ki a helyét a napirendben, mint a vacsora, vagy fürdés idejét.
• A feladatok végzése során törekedjünk a játékosságra, de a pontos végrehajtás ne sérüljön.
• A gyermek számára a dícséret sokkal motiválóbb! Emeljük ki amit jól csinált, segítsük, ami javítandó